"Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett" (Ap.Csel. 20:28)

 

 

Presbitérium

"Lorántffy Zsuzsanna" Nőszövetség

Ifjúság, ifjú házasok és a Soli Deo Gloria kórus

A felnőtt vegyes kar

 

 

 

Presbitérium

 

 

„Isten mindig választott magának szolgákat azért, hogy egyházát összegyűjtse és megalapítsa, vezesse és megtartsa, s ilyenekről ma is gondoskodik, s gondoskodni is fog mindaddig, amíg a Földön egyház létezik.”

                                (Második Helvét Hitvallás, XVIII. fejezet)

 

A presbiteri tisztségnek bibliai alapja van. A presbiter szó a “preszbüterosz görög szóból származik, jelentése: idősebb, vén, öreg.

A vének tanácsát megtaláljuk minden demokratikus államban (római: senatus, görög: geruszia), de a legnagyobb egyeduralkodók mögött is ott vannak a vének, mint tanácsadók.

Az Ószövetségben, az Úristen rendelt Mózes mellé 70 választott vént (IV. Mózes 11:16 v.), akiket Isten lelke szentelt fel a nép vezetésére. Erre a mintára alakult meg később a zsidó főtanács (szinedrium) a főpap elnöklete alatt 70 taggal. E nagy tanácsnak a feladata a babiloni fogságban alakul ki a legsürgetőbben, ahol templom nélküli és áldozat bemutatása nélküli istentiszteleten tartja össze a szenvedő népet. E nagy tanács vezeti haza a fogságból a népet, majd Jézus idejében a római elnyomás alatt képviseli Izráel népét.

Az Újszövetségben, az első keresztyén gyülekezet is szervezetében a vének tanácsára épül (Apcsel. 11:30 v.; Apcsel. 14:23 v.; Apcsel. 15:2 v.). Ők viselnek gondot a gyülekezetre, mint annak vezetői (Apcsel. 20:28 v.). Ott vannak az első Pünkösd után megalakult jeruzsálemi gyülekezetben, valamint a Kréta szigetén Titusz által alapított gyülekezetben (Pál Tituszhoz írt levele 1:5.v.).

A vének testületébe beletartoznak az apostolok is, hiszen Péter apostol presbiter-társnak nevezi magát első levele 5. részének első versében, majd ugyanazon rész  2. és 3. verseiben a presbiterek kötelességéről beszél:

     2. Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra, nem kényszerítésből, hanem örömest, sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal.

     3. Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példaképei a nyájnak., - amit gyülekezetünk presitériuma is szent hivatásának tekint.

A presbiteri szolgálatnak egyetlen jutalma lehet a szolgálat végén, amit János apostol a Mennyei Jelenésekről írott könyvében a második és ötödik részeiben olvasunk (János Mennyei Jelenések 4:4 v. és 5:5 v.), folytatni e szolgálatot Isten királyi széke előtt, fehér ruhában, fejükön koronával, kezükben hárfával és arany csészével, amiben viszik a szentek imádságát az örökké élő Isten színe elé.

Isten anyaszentegyházának élete sokoldalú, benne különböző szolgálatok vannak, aminek ellenőrzése és irányítása a presbitérium hatáskörébe tartozik.

A presbitereket a gyzülekezet választói névjegyzékén szereplő tagjai választják 6 (hat) éves ciklusra, amely közösségnek 50%-a háromévenként nyer lehetőséget a megújításra, vagy újraválasztásra a Kánon előírásai és a választási szabályzat értelmében. Háromévenként a megújult vagy a további szolgálatra bizalmat nyert presbitérium első, alakuló gyűlésén megválasztja főgondnokát és gondnokát. Hála Istennek, hogy presbiteri közösségünk háromévenként lelkes fiatalokkal lesz gazdagabb.

Főgondnok: 1993-tól Elekes Gyula, akit már hatszor választott vissza a presbitérium; gondnokunk: Lengyel István 1996-tól, aki őtődször fogadta el a presbitérium bizalmát. Isten áldása legyen közös szolgálataikon.

A Szatmár Láncos egyházközség Presbitériumának jelenlegi tagjai (2009 októberétől) Korda Zoltán lelkipásztor elnökletével:

Szilágyi Balázs lelkipásztor

Varga Botond Endre, segédlelkész

Kanizsay László nyugdijas lelkipásztor

Elekes Gyula főgondnok

Lengyel István gondnok

Antal József

Bakk Emil

Balla Márton

Balogh Lajos

Blága Mihály

Bolyáki Imre

Csáki Mihály

Diószegi István

Dohi Károly

Elek Károly

Halász Béla

Hankovszky Béla

Illés Jenő

Király Éva

Kiss Imre

Kovács Béla

Matisán Péter

Mészáros József

Miklósi Ákos

Nagy Antal

Nagy Gyula

Nagy Lajos

Pécsi Ferenc

Puskás Zoltán

Sárpataki Zsolt

Szabó Ferenc

Szabó István

Szakács Sándor

Tar Csaba

Tasi József

Szilágyi Éva

Tóth Judith

 

Szeretetteljes kötelességemnek tartom megemlíteni, hogy presbiteri közösségünkben Puskás Zoltán testvérünk örvendez a legtöbb évet számláló szolgálatnak, aki 1975 től minden választáskor visszaválasztatott e közösségbe, ami szolgálati időként nem kevés, még számokban is kifejezve, 32 évet jelent. Isten áldja meg további szolgálatát és nevében is megköszönöm a gyülekezetnek személye iránt kifejtett bizalmát.

Egyházépítő és újító feladatát e közösségnek áldja meg Isten szeretete, őrizze meg Jézus Krisztus kegyelme a Szentlélek közösségteremtő erejében.

 

                                                                                                                       Korda Zoltán, lelkipásztor

 

"Krisztusért és az egyházért" - Református presbiterek útmutatója - Megnéz

Ezt a könyvet a református presbiter útmutatójának szántuk. Segítségével a presbiteri tisztséget szeretnénk megvilágítani, valamint a benne szolgálókat megerősíteni.

Szándékosan vettük rövidre a szöveget. Ezt azzal a szándékkal tettük, hogy  a presbitériumokat a könyv tartalmának alapos megvitatására biztassuk, lehetőleg a lelkészek szakavatott vezetésével. A presbitériumnak a lelkészek és presbiterek közös munkájával megérett szerepét nem szabad alábecsülni Krisztus egyházának építésében.

Kívánjuk, hogy ez a kis könyv az Úr áldásával bizonyítsa be használhatóságát a Krisztus gyülekezetében szolgálók gyakorlati munkájában.

 

A lap tetejére

 

         "Lorántffy Zsuzsanna" Nőszövetség

 

 

 

 

“És mindent, amit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.”

                                (Pál levele a Kolossébeliekhez 3:17)

“Isten azért adta nékünk a javadalmakat, hogy olyant tehessünk vele, amit más nem tehet.”

 

Ezeket a szavakat mondta valamikor a XVII. században Lorántffy Mihály Sárospatak urának leánya, később I. Rákóczi György, Erdély fejedelmének hitvese, Lorántffy Zsuzsanna. Ismerve életét és önfeláldozó munkáját, elődeink a Lorántffy Zsuzsanna nevet választották 1901.április 18.-án, amikor 446 taggal, férfiak és nők vegyesen megalapították a Lorántffy Zsuzsanna Egyletet. Biky Károly esperes-lelkésznek oroszlánrésze volt az egylet megalakulásában. Jegyzőkönyvében így rögzítette: “Isten nevében kezdem el a Szatmári Lorántffy Zsuzsanna Egylet megalatását.”

A politikai körülményeket figyelembe véve szükséges volt az egylet megalapítása. Biky Károly esperes az egylet tevékenységével akarta megtartani az egyházi iskolákat. Istennek hála, a szolgáló szeretet sikerrel járt.

Sajnos az I. világháború és az 1920-as évek változásai után az iskolák és az Egylet tevékenysége is válságba került. Isten azonban mindig küld szabadítót a válságos időkben. 1925-ben Boros Jenő lelkipásztor felébreszti álmából az egyletet. Újjászervezik és a “Református Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség” nevet veszi fel. Párhuzamosan megalakul a “Lorántffy Zsuzsanna leány-bibliakör” is. Mostmár csak nő tagjai vannak az egyletnek. Lelkesen dolgoznak fiatalok és idősebbek együtt. Bibliaórákon vesznek részt, segítik az árvákat és szegényeket, mind anyagi, mind pedig lelki támaszt nyújtva, vallásos ünnepségeket, irodalmi esteket szerveznek, melyek bevételeit jótékonysági célokra használnak fel.

1939-ben készítik el a még most is használt gyönyörű úrasztali és szószéki terítőket, melyeket 1991-ben és 2007-ben nőszövetségünk ügyes kezű tagjai újjávarázsoltak.

Később Dr. Kiss Bertalan lelkész kezdeményezésére a szegénysorsú gyermekek ebédeltetését szervezik meg.

A nőszövetség az 1940-es években folytatja áldozatos és szeretet által vezérelt munkáját. Sajnos 1944 szeptemberében templomunkat bombatalálat éri, így a nőszövetség elsődleges feladatának tekintette a templom újjáépítését és minden tevékenységükkel ezt támogatták.

1947. november 16.-án, 3 év és 2 hónapi munka után megnyílhattak templomunk ajtajai az imádkozni és hálát adni kívánó hívek előtt.

A fellendült nőszövetségi munkának 1948-ban egyik napról a másikra véget vetett a kommunista kormányzat, beszüntették a nőszövetség működését.

42 éves kényszerhallgatás után 1990. január 24.-én, Sarolt testvér egykori diakonissza kezdeményezésére, 168 taggal újból megalakult a nőszövetség, Kanizsay László lelkipásztorkodása alatt. Elnöknő Kanizsay Lászlóné lett. Az ő elnöklete alatt nőszövetségünk áldásos tevékenységet fejtett ki. Folytatták elődeik hagyományait és célkitűzéseit, melyek a mai napig is érvényben vannak. A nőszövetség ebben az időszakban ünnepelte megalakulásának  90., majd 100. évfordulóját, valamint ügyes kezű asszonytestvéreink elkészítették nőszövetségünk zászlaját. 2004 tavaszán Kanizsay Lászlóné lemondott elnöki tisztségéről, az új elnöknő Korda Zoltánné  lett.

Célkitűzéseink most is ugyanazok, mint régen. Folytatjuk a hagyományokat, célunk hitünk elmélyítése, a szolgáló szeretet gyakorlása, nemzeti hagyományaink és kultúránk ápolása. Minden hónap első szerdáján gyűlést tartunk, amikor megbeszéljük feladatainkat, teendőinket. A hónap többi szerdáján egymás hite által épülve, lelkipásztoraink Nt. Korda Zoltán, Nt. Szilágyi Balázs és Nt. Kanizsay László nyugalmazott lelkipásztor irányítása alatt tanulmányozzuk a Bibliát, csendesórákat tartva.

Nőszövetségünk tevékenységének anyagi fedezete tagsági díjakból, teadélutánok, kávézások, bevételeiből, illetve szegényeknek szánt perselypénzből származik. Ezekből támogatunk 16 szegény sorsú családot havonta  30 lejes adománnyal. Látogatjuk az Öregek Kórház-otthonát, segítjük az időseket és fiatalokat egyaránt. Anyagi támogatás mellett Krisztus vigasztaló igéjét is osztogatjuk a rászorulóknak. A Református Gimnázium két tanulója minden évben ösztöndíjat kap a nőszövetségtől. Havonta szeretetvendégséggel egybekötött irodalmi műsorokat, vetítéseket, különböző előadásokat tartunk. Áldozatos munkával résztveszünk minden egyházi találkozó megszervezésében, vendégek fogadásában. Egyházközségünk vezetősége mindig számíthat a nőszövetség önfeláldozó munkájára.

Kirándulásokat szervezünk és látogatjuk testvérgyülekezeteink nőszövetségeit, illetve őket fogadjuk szeretettel, ha hozzánk látogatnak. Felemelőek és meghatóak ezek a találkozók, ahol Isten nevében és Isten dicsőítésére különböző országok, illetve gyülekezetek nőszövetségei együtt imádkozhatnak.

A szeretet az, ami eddig kétszer újraszervezte a már “haldokló” nőszövetséget és a szeretet az, amely mai napig megtartja és áldásossá teszi mindennapi tevékenységeinket.

Kérjük Istent, hogy áldása és szeretete vezéreljen bennünket további munkánkban, mindig követve és megtartva Pál Apostol intelmeit:

     “Azért szerelmes atyámfiai érősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.”

                                    (Pál I. levele a Korinthusbeliekhez 15:58.)

 

                                                                                                                                     Korda Zoltánné - Ildikó,

                                                                                                           a Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség elnöknője

                    Elnöknőink megalakulásunk óta:

1. Helmeczi Józsefné

2. Uray Jenőné

3. Boros Jenőné

4. néhai Kanizsay Lászlóné

5. Korda Zoltánné

 

                    Nőszövetségünk jelenlegi vezetősége:

Elnök:                  Korda Zoltánné – Ildikó

Alelnökök:            Szilágyi Balázsné –Noémi

                           Tóth Gézáné – Judith

                           Sárpataki Jánosné – Mária

Jegyző:                -

Titkár, pénztáros:  Király Éva

 

                A Lorántffy Zsuzsanna Nőszövetség jelenlegi tagjainak névsora:

 Nt.Korda Zoltánné- Ildikó; Nt.Szilágyi Balázsné – Noémi; Nt.Kanizsay Lászlóné – Ildikó; Nt. Sárpataki Jánosné – Mária; Angi Irma; Ács Margit; Balázs Ágnes; Balla Jolán; Balogh Magdolna; Bató Elza; Bara Adélka; Bárány Amálka; Békéssy Gizella; Blága Erzsébet; Boros Olga; Dr. Borsy Józsefné; Borsy Júlia; Bú Éva; Coroianu Etelka; Czégényi Katalin; Dávid Imréné; Derecskey Magdolna; Dézsi Irma; Elekes Klára; Ember Zsuzsanna; Erdő Józsefné; Fazekas Éva; Ferenczi Ildikó; Fiacskó Lenke; Gellért Ágnes; Dr. György-Veress Zsuzsanna; Gyulai Erzsébet; Hankovszki Ilona; Hoprich Ilona; Illés Erzsébet; Jékel Zsuzsanna; Juhász Ilona; Dr. Kakassy Jánosné; Kakassy Klára; Kardos Olga; Kádár Juliánna; Király Éva; Kirilla Judith; Dr. Kiss Bertalanné; Kiss Juliánna; Kiss Katalin; Kolozsvári Sára; Koroknai Pálma; Kovács Katalin; Kovács Ilona; Kovács Mária; Lengyel Anikó; Lilie Margit; Matisán Éva; Medgyesi Júlia; Mezei Margit; Mezei Olga; Mészáros Éva; Moldvai Etelka; Nagy Ilona; Nagy Emilia; Nagy Józsefné; Nevezi Margit; Oláh Ágnes; Orosz Márta; Pestesán Magdolna; Pongrácz Olga; Popovics Erzsébet; Rácz Edit; Reszler Erzsébet; Román Éva; Somogyi Klára; Szabó Ágnes; Szabó Ida; Szabó Sára; Szász Ibolya; Szilágyi Emilia; Szilágyi Ilona; Szlivka Ágnes; Tamás Éva; Táku Kornélia; Telegdy Mária; Tóth Éva; Tóth Judith; Varga Ágnes; Varga Irén; Veress Piroska; Vincze Jánosné; Wéghoffer Erzsébet.

 

Tiszteletbeli tagok:

Nt. Korda Zoltán

Nt. Szilágyi Balázs

Nt. Kanizsay László

Illés Jenő

 

A lap tetejére

  

         • Ifjúság, ifjú házasok és a Soli Deo Gloria kórus •

 

 

 

1990 januárjában, Korda Zoltán és Szatmári Ferenc segédlelkészként a Szatmár-Láncos és Szatmár-Kültelek gyülekezeteiben elkezdhették a törvényesen is megengedett, szabad és keresztyén ifjúsági munkát. Felváltva végezték a bibliaórai szolgálatokat, lelkigondozást és missziói munkát a belvárosi és kültelki református ifjúság közösségében.

Feladatunknak éreztük megválaszolni azt a fontos kérdést, hogy milyen célja van Istennek az ifjúsággal? Istennek, aki a fiatalokat éppúgy, mint az időseket felhasználja céljainak elérésében.

Isten megszólította, elhívta a prófétai szolgálatra a fiatal Jeremiást, aki éppen ifjúságára hivatkozva és ismereti hiányait feszegetve, ki akart térni a küldetés elől. De  Isten nem engedte. Isten azt akarja, hogy ma is legyenek ifjak, akiket Ő küldhet a nép közé, az ifjúság közé.

Hamar megértette az 1990-es ifjúság, ifjú nemzedék Isten célját, akaratát, ami a Jeremiás felé elhangzó kijelentésben is megfogalmazódik: (Jeremiás 1:10 v.) ”Gyomlálj, írts, pusztíts, rombolj - érti ez alatt, ami nem keresztyén jellemre utal és építs, plántálj magára vonatkoztatva úgy, mint ami Istennek tetsző magatartás, cselekedni azt, ami Isten dicsőségét szolgálja és lelki örömeinkre való.

Rövid idő elteltével, néhány hónapon belül megalakult az I.K.E. egyesülete amely egymás között az IFI megnevezést kapta.

Lelkipásztori felügyelettel munkálkodó közösség, szellemi és közösségi munkáját irányító alapgondolatul fogadta el Pál apostol Timótheushoz írt első levele 4. részének 7. és 8. verseinek üzenetét, tanítását:

“Gyakorold magadat a kegyességre, mert a test gyakorlásának kevés haszna van, de a kegyesség mindenre hasznos, meglévén benne a jelenvaló és a jövő életnek igérete.”

Létszámában némelykor túlduzzadó, máskor összébb húzódó közösség, egy stabil maggal bír, az alapitó tagok közösségével, akikre mindig lehet számítani. Bár eltelt felettük is az idő, a régi IFI tagjai már néhány éve, 1996-tól az Ifjú Házasok és Felnőtt Ifjúság közösségét alkotja, ma is az Úr dicsőségére és mindannyiunk örömére dolgozik és imádkozik, Korda Zoltán és Szilágyi Balázs lelkipásztorokkal együtt.

 

 

 

Nemcsak az igehirdetést és a szeretet szolgálatát vállalják fel felnőtt ifjúságunk tagjai, hanem énekszóban is dicsérik Megváltó Urukat, Orosz Márta  zenetanárnő vezetésével. 2007. május 6.-án, Anyáknapján, az ünnepi műsorban való részvételükkel ünneplésük kettős jellegű volt, az ünnep keretein belül felvették a "Soli Deo Gloria" nevet, amire egész közösségi és családi életük reámutat, megfogalmazva alázatosan: egyedül Istené a dicsőség!

Legyen kedves Isten előtt  e közösség szolgálata, élete,a mely közösségnek alkotó tagjai a következő ifjú keresztyén testvérek:

Korda Zoltán, lelkipásztor

Korda Ildikó

Szilágyi Balázs, lelkipásztor

Szilágyi Noémi

Varga Botond Endre, segédlelkész

Antal József

Antal Katalin

Badar Enikő

Balla Ottó

Balla Melinda

Csókási Enikő

Elek Ramóna

Elek Károly

Ferenc Ágota

Fiacskó Tünde

Galambos Erika

Henter Ambrus

Kis Kasza Miklós

Kis Kasza Erika

Korcsmáros László

Korcsmáros Erika

Kovács Enikő

Kovács Erika

Lévay Zsuzsa

Lipcsei Beatrice

Nagy Erika

Nagy Orsolya

Nagy Gyula

Nagy Sándor

Orosz Márta, zenetanárnő

Szilágyi Zoltán

Tar Csaba

Tar Diána

Varga Botond Endre

Varga Katalin Enikő

 

„Senki a te ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lélekben, a hitben, a tisztaságban.”

                    (1 Tim. 4:12)            

                           

A lap tetejére  

 

         A felnőtt vegyes kar

 

 

 

A Kolozsvári Zeneakadémián végeztem. Tanítottam a magyar liciben, ezt követően a szatmárnémeti Aurel Popp Művészeti Liceumban és az újraindult Református Gimnáziumban. Mostanában kántorként és kórusvezetőként tevékenykedem a Láncos-templom gyülekezetében. Az itt működő felnőtt-kórus és az ifjúházasok kórusa mindig benevez a Szatmárnémetiben rendezésre kerülő ökumenikus kórustalálkozóra. Párhuzamosan vezetem a két kórus munkáját.

A felnőtt kórus őse 1883-ban alakult meg, Protestáns Dalegylet néven. Kezdetben temetési alkalmakon énekelt a dalegylet, majd a tagok számának növekedésével több kisebb kórusra oszlott. Egyik ága a Szatmári Református iparos dalegylet férfiakat tömörítő dalárdája volt, melynek gyönyörű zászlaját, 1902-ből ma is őrizzük. Ez a dalárda egyesült a Lorántffy Zsuzsanna vegyes karral. Első karnagyuk Csecskedy Károly volt. Ez a dalárda az 50-es években – a mindenki által ismert körülmények folytán – megszűnt, s csak az 1990-es év tavaszán született újjá a Láncos-templomban, Kanizsay László lelkipásztor kezdeményezésére s az én vezetésemmel. Igyekszünk méltó utódai lenni elődeinknek. Kórusunk ma 37 tagot számlál, próbákat hetente egyszer tartunk.

Elsősorban egyházi ünnepeinken szolgálunk saját gyülekezetünkben, de vendégszereplésekre is sor kerül. Állandó kapcsolatot ápolunk a Sárospataki Református Kórussal, amelynek tagjaival évente találkozunk. Tavaly a Láncos-templom kórusa látogatott el Sárospatakra, idén őket várjuk ide Szatmárnémetibe.

Működik az egyházközségben egy fiatalokból álló kórus is, amelyet a gyülekezetben ifjú házasok kórusának szoktunk emlegetni. Ez a kórus 26 tagot számlál s velük is rendszeresen próbálunk. Kórusnak csak néhány éve nevezhetjük a kis csapatot, de énekes múltjuk több mint tíz évre tekint vissza.

Az akkor még iskolapadot koptató diákok mint ifjúsági csoport lépett a gyülekezet elé. Az ő kérésükre éveken keresztül gitárkíséretes ifjúsági énekekkel örvendeztettük meg gyülekezetünket, majd már felnőttként kérték, hogy ők is mint kórus működhessenek. Karácsonyi vegyeskari művekkel kezdtük el a szolgálatot a templomban, de ma már igyekszünk repertoárunkat úgy alakítani és gyarapítani, hogy bármilyen ünnepi eseményen szerepelhessünk. Az ifjak csapatába számláljuk a két lelkész házaspárt, Korda Zoltánt és feleségét, Ildikót, valamint Szilágyi Balázst és feleségét, Noémit. Az utóbbi időben többször tettünk eleget más gyülekezetek meghívásainak. Egyes fellépések alkalmával az ifjak és a felnőttek kórusa társulnak, így együtt énekelt az összevont kórus Nagyváradon, Bicskén, Sárospatakon s legutóbb itthon a Láncos templom gyülekezetében, az egyetemes imahét alkalmával. Hiszem, hogy Isten gondviselésével sok kedves alkalom és ünnepély lesz, ahol a két kórus felejthetelen ajándékot nyújt énekével a hallgatóságnak.

 

                                                                                      Orosz Márta, Zenetanárnő                  

 

 

 

A lap tetejére